A Túrázzunk együtt sorozatomban megpróbálom bemutatni a kedvenc magyarországi túraútvonalaimat. Ennek első részében, Dörgicsére szeretnélek invitálni benneteket, amely szerintem az egyik legmenőbb kistelepülés a Balaton-felvidéken.
A Dörgicse határában kanyargó, kellemes körtúra öt templomromot fűz fel, miközben a falu középkori kőhídját, a Kossuth-kilátót, a Füzesi-tavat és a Kő-völgy impozáns sziklafalát is érinti.
Nem véletlenül nevezik Dörgicsét templom nagyhatalomnak: 250 lakosára három evangélikus, egy katolikus és három romtemplom jut.
Én szerelmes vagyok ebbe a vidékbe, ehhez nem is fér kétség. A régebbi olvasóim azt is tudják, hogy történész végzetséggel rendelkezem, így ha az ember a kellemeset szeretné kötni a hasznossal, akkor ennél nincs is talán remekebb hely. Jó, mondjuk Nagyvázsony sem utolsó, de arról később fogok majd írni.
A településről induló körtúra átlátogat a Nivegy-völgybe a csodás panorámájú Szent Balázs templomromhoz, közben érintve a középkori Herend falu templomromját is.
Az útvonal természeti látnivalókban is bővelkedik: a Balázs-tetőn a Füzesi-tó, Dörgicse határában a Kő-völgy impozáns füredi mészkő sziklafala, a Halom-hegyen az egykori bánya védett páfrányfajokkal díszített kőzetfeltárásai várnak. Utóbbin a Kossuth-kilátó körpanorámájában is gyönyörködhetünk. Szóval az élmény és a kikapcsolódás az egész család számára garantált.
Kellemes és nem megerőltető kirándulás is lehet, amikor szép az idő, hihetetlen balatoni panoráma tárul a szemünk elé. Érdemes megállni, leülni a Szent Balázs templomromnál, és csak egy kicsit belegondolni, milyen is lehetett a középkoriak élete. Mit gondolhattak erről a lenyűgöző panorámáról.
Vegyük sorra a látnivalókat a túrán
A három településrész ma is jól elkülönül egymástól.A három romból Alsódörgicse temploma a leglátványosabb, elsősorban csodálatos fekvése és magas tornya teszi a legnépszerűbb célponttá.
Alsódörgicsei templomrom
Az eredetileg Boldogasszonydörgicsének nevezett falu temploma a XIII. században épült, 1268-ban említi először írás. Túlélte a török időket is, a XVIII. században még újjáépítették, az 1700-as évek közepén még használatban volt, majd a XIX. század elején pusztult el végleg.
Tornyának 22 méter magas falai messziről látszanak. Hatalmas oromzatú, egyhajós templom volt, szentélyének északi oldalán sekrestyével. Háromemeletes tornyának alsó szintjén boltozott kegyúri karzat volt, legfelső emeletén három ikerablak nyílt, melyek ma is láthatók. Tornyának jelentős része és hajójának alapfalai, ill. oldalfala még ma is áll. A hajdan a templom mellett álló kolostorból szinte semmi nem maradt fenn.
Felsődörgicsei templomrom
A falu központjában az evangélikus templom mögött találjuk az idővel dacoló, tatárjárás előtt épült templom romjait. A már 1231-ben írott formában említett templom a török időkben pusztult el. Különlegessége, hogy kettős templom volt, egybeépült két hajóval és két szentéllyel. A déli templom falai majdnem az eredeti magasságig megmaradtak, az északi templomot csak az ásatások során tárták fel.
Kisdörgicsei templomrom
Az egykori Kisfaluddörgicse egyhajós templomának maradványai a legkisebbek a három rom közül. Elbűvölő környezetben, a falu szélén, egy nagy réten találjuk a picinyke templomot. Ezt 2023-ban teljes egészében eredeti állapotában állították vissza. Egész egyszerűen csodálatos, és a nagy réten az apró templom, egészen hihetetlen látványt nyújt.
Szent Balázs templomrom
A Szent Balázs templomrom csodálatos környezetben, álló toronnyal, sok épen maradt falrészlettel és egy érdekes, titokzatos történettel lesi a Nivegy-völgy felett elnyújtózva a tájat.
A templom építését a XII-XIII. századra teszik, az egyik forrás említ egy XII. századi, fából épült elődöt is. A torony és a hozzá tartozó hajó a korai, román maghoz való későbbi gótikus hozzáépítés, feltehetően a XIII. század második negyedéből. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves, hasonlót Zánkán láthatunk, a ma is álló templomnál – írja a Balatoniromok.
A blogon talált cikk szerint Szentbalázs falut először 1333-34-ben említik, papját Jakabnak hívják, káplánja János. Érdekes, hogy Pelárgus János 1872-es rajzán a torony bejárat felőli oldalán még kereszt alakú ablakot ábrázol, a déli falon pedig három résablak található. Ez analógiát mutat a közeli felsődörgicsei templomrommal, ahol a nyugati falon kereszt alakú ablakot, a délin pedig három résablakot találunk.
A kirándulás során a Kő-völgy közepe felé, a keleti oldalra felkapaszkodva érdemes megnézni a Kő-hegy tetejét alkotó mintegy 50 m vastag füredi mészkő felszínén kialakult karrmezőt, ami a harmadidőszak szubtrópusi klímáján alakult ki, és a Balaton-felvidék legnagyobb ilyen képződménye, amelyet az egykori legelőerdő öreg fái vesznek körül. Az ilyen nehezen járható felszíneket a népnyelv ördögszántásnak hívja, amelyhez vidékenként kicsit eltérő mondák, történetek fűződnek.
Közös elemük azonban, hogy lehetetlen feladatként az ördögnek egy éjszaka alatt fel kell szántania a sziklás hegyoldalt, mert csak ekkor kapja meg az általa vágyott lányt. Sajnos az ördög túl jól halad a munkával, ezért valamilyen cselhez kell folyamodni, hogy az éjszaka hamarabb véget érjen. Végül az ördögöt sikerül becsapni, aki kudarcot vallva, mérgesen visszamegy a pokolba, otthagyva a feldúlt hegyoldalt.
Én erre az útvonalra télen is szeretek kijárni, hiszen évszakoktól függően más és más arcát mutatja meg az erdő és a természet is. Egész egyszerűen csodálatos, ahogy a természet és a történelem ilyen szoros szimbiózist alkot. Persze nyáron azért kellemesebb a fák árnyékában felkaptatni a hegyre.
Én piknikezésre vagy a Szent Balázs templomromot, vagy az alsódörgicsei romot javaslom, hiszen innen tárul a legszebb panoráma a szemünk elé. Viszont Dörgicsén mi rátaláltunk a Kispipa vendéglőre, ahol kellemes környezetben, több mint korrekt áron tudunk megebédelni. Én ezt mindenkinek javaslom. Garantáltan elégedettek lesztek.
A pontos túraútvonal fent van a Természetjárón is, ám az úton lehet rövidíteni, vagy akár hosszabbítani is, ez már csak tőlünk függ. Az eredeti táv az 13 kilométer, de csináltunk mi már ezen az útvonalon 8 kilométeres gyors erdőjárást, és 22 kilométeres kört is.
