Hihetetlen élmény volt a 10. Fjällräven Vándortúra – A Bükk feladta a leckét, de minden egyes izzadságcseppet megért

Kereken egy hete ért vége a 10. Fjällräven Vándortúra, ami idén a Bükkben került megrendezésre. Szándékosan szerettem volna várni a cikk megírásával, hogy kicsit ülepedjen az élmény, de hiába vártam, még mindig teljesen a hatása alatt vagyok. 

Fjallraven Vándortúra

A Fjällräven Vándortúra regisztrációs oldalán található az alábbi szöveg:

“Fedezd fel a túrázást Fjällräven stílusban, (..)”.

Az idei Vándortúránk volt a harmadik, amin részt vehettünk, és azt hiszem ez a szöveg sosem volt még ennyire aktuális, mint most. Végig jártuk a Balaton-felvidéket, a Mecseket és ugyan minden túráról hazahoztam magammal valamit, de az idei év túrája a Bükkben valami olyat adott nekem, amit nagyon nehéz szavakba önteni, mert nem fejezi ki kellőképp, amit valójában érzek.

Akik ismernek minket, vagy olvasták a korábbi cikkeinket a témában, azok tudják, hogy 2022-ben teljesen kezdőként vágtunk neki ennek a kalandnak. Számomra azonban nemcsak egy kaland volt, hanem egy iszonyúan nagy lépés a komfortzónámból való kilépésért. Sokat gondolkoztam rajta, hogy milyen irányból közelítsem meg az idei Vándortúra “papírra vetését”, és arra jutottam, hogy én is a lelki oldaláról fogom bemutatni. Miért? Mert nagyon szeretném, ha minél több ember tapasztalhatná meg, és élhetné azt át, amit én. A teljes eufóriát, ami még napokkal a túra vége után is tart.

A Balaton-felvidéki túránk teljes mértékben az önismeretről szólt,

nem voltak elvárásaink magunkkal szemben, még csak abban sem voltunk biztosak, hogy tetszeni fog-e nekünk a túrázás, nemhogy abban, hogy végig tudjuk-e csinálni. Már akkor nagyon sok támogatást, és motivációt kaptunk, ami egészen a túra végéig kitartott, és még tovább is.

A Mecseknek már jó pár kilométerrel a lábunkban, az én részemről hatalmas elvárásokkal indultunk meg.

Nem kellett volna. A Mecseket járva sokat gondolkoztunk azon, hogy ha az lett volna az első túránk, akkor is végig tudtuk volna-e csinálni, hiszen sokkal több nehézséget tartogatott a számunkra, mint a Balaton-felvidék.

Vándortúra 2023: Így vettük be hálózsákkal a Mecseket – Túrázzunk együtt

Nagyon jól emlékszem, amikor Peti barátunk (akit az első Vándortúránkon ismertünk meg), megkérdezte, hogy akkor mi lesz velünk a Bükkben? Ez a mondat rengetegszer eszembe jutott a Vándortúra előtti hetekben. Őszintén bevallom, nagyon féltem az idei túrától. Gondolom senkinek nem okoz nagy meglepetés, ha azt mondom, hogy rettenetesen meleg volt a nyár, így nagyon készülni sem tudtunk a túrára. 

Őszintén mondhatom, hogy augusztus 18-án úgy vettem magamra a hátizsákom, hogy semmilyen elvárást nem támasztottam magammal szemben, teljes alázattal mentem neki ennek az útnak. Nem tudom, hogy ennek köszönhető-e, vagy annak, hogy végre beszereztem egy normális cipőt, de minden lépést élveztem, amit megtettem. Ez egy kis részben lehet, hogy annak is köszönhető, hogy kivételesen egyetlen vízhólyagom sem volt, illetve a szokásos térdfájdalom is elkerült.

Csak viccelek! Ha fájt volna a lábam, akkor is élveztem volna minden egyes pillanatát!

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, mi milyen felszerelésbeli hibákat követtünk el a korábbi Vándortúráink során kezdőként*: 

  • Vigyél túrabotot, hidd el nagyon nagy segítség tud lenni
  • Ne az esővédő huzattal és az esőkabáttal spórolj a súlyon, bármikor érhet meglepetés
  • Szerezz be egy jó cipőt, és ne akkor vedd fel először (!!!)
  • Próbálj ki többféle túrazoknit, mindkettőnknek más márkájú zokni vált be
  • Ha korábban vásároltad a hátizsákot, érdemes még a túra előtt felpróbálni. Mi az első túránkra vásároltuk, és bár az elmúlt két évben nem volt gondom vele, idén kissé kifogytam belőle és már nem lehetett megfelelően rám igazítani. Túl nagy gondot nem okozott, de kellemesebb élmény lett volna, ha jól be lehetett volna állítani.

+1 Vedd le a cipődet, ha megállsz

*ezek a tippek azoknak szólnak, akik hozzánk hasonlóan kezdőként vágnának bele a jövő évi Balaton-felvidéki Vándortúrába. A profik közül természetesen mindenki el tudja dönteni, hogy hasznos-e számára a túrabot. 🙂

A 10. évfordulóját ünneplő Fjällräven Vándortúra idén visszatért a Bükkbe, oda ahol minden elkezdődött.

A Bükk a legnagyobb átlagmagasságú hegység Magyarországon, a karsztfennsík természeti látványosságokban utolérhetetlen. Itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete is! Mi pedig olyan szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy öt napon át, 100 kilométeren keresztül gyönyörködhettünk benne.

Sokan azt mondták, hogy a Fjällräven Vándortúrák közül ez lesz a legnehezebb, én a mecseki túrát sokkal nehezebbnek éltem meg, ennek ellenére tavaly azt mondtuk, hogy az volt a kedvencünk és akkor ez így is volt, most azonban azt kell mondanom, hogy minden tekintetben a Bükk lépett az első helyre. 

Ahogy az elmúlt években is, most is a 0. napon érkeztünk meg a másnapi indulás helyszínére, a Felsőtárkányi Blues Hill parkhoz.

A táborban mindig jó hangulat uralkodik, van lehetőséged ismerkedni, így ha egyedül érkeznél, de nem szeretnél egyedül nekivágni a túrának, garantáltan találsz magad mellé társakat. Minket már számtalan ismert arc fogadott, akikkel ugyanott tudtuk folytatni a beszélgetést, ahol egy éve abbamaradt. A Fjällräven Vándortúrának nemcsak felfoghatatlan élményeket köszönhetünk, de barátokat is, akik az első túránktól kezdve támogattak és motiváltak minket, és kitartottak mellettünk az elmúlt években is.

  1. nap Felsőtárkány – Rejtek

Táv: 23 km

Részletes útvonal: Felsőtárkány – Völgyfőház – Hór-völgye – Balla-völgy – Répáshuta – Rejtek

Szint:  Szintemelkedés: 1144 m | Ereszkedés: 817 m

  1. nap Rejtek – Bükkszentkereszt

Táv: 16,7 km

Részletes útvonal: Rejtek – Pénzpataki-nyereg – Kecskeláb-rét – Kurtabérc – Lusta-völgy – Száraz-Szinva-völgy – Bükkszentkereszt

Szint: Szintemelkedés: 648 m | Ereszkedés: 636 m

  1. nap Bükkszentkereszt – Szentlélek

Táv: 19,5 km

Részletes útvonal: Bükkszentkereszt – Fehérkőlápa – Fehérkő – Lillafüred – Zsófia-kilátó – Magos-kő – Látókő – Szentlélek

Szint: Szintemelkedés: 1051 m | Ereszkedés: 866 m

  1. nap Szentlélek – Bélapátfalva

Táv: 20,4 km

Részletes útvonal: Szentlélek – Bánkút – Faktor-rét – Kishuta-rét – Olasz-kapu – Kopasz-rét – Kelemen széke – Bélapátfalva

Szint:  Szintemelkedés: 744 m | Ereszkedés: 1074 m

  1. nap Bélapátfalva – Felsőtárkány

Táv: 19,5 km

Részletes útvonal: Bélapátfalva – Bélkő – Őrkő – Peskő-völgy – Felsőtárkány

Szint: Szintemelkedés: 727 m | Ereszkedés: 918 m 

Ahogy a fentiekből is látszik, már az első napon belecsaptunk a lecsóba és aznap tettük meg a legtöbb kilométert. Ebben a rohanó, közösségi média által befolyásolt világban gyakran megfeledkezünk arról, hogy néha mennyire szükségünk lenne elcsendesedni, magunkba fordulni és önmagunkra figyelni. Hihetetlen érzés volt, hogy nem kellett a telefon értesítéseire figyelni. Sokan megtehetik ezt a mindennapok során is, de nekünk, akik számára a telefon egy munkaeszköz, nagyon nehéz ezt kivitelezni. Önmagában már ez is végtelen nyugalommal töltött el, és akkor még nem beszéltem arról, hogy milyen látvány tárult elénk. 

A megtett kilométerek alatt semmi másra nem kellett figyelni, csak magadra, a társaidra és a természetre.

Hihetetlen mennyire megnyugtató lehet az ember számára a természetben töltött idő. Ha túrázni nem is túrázol, de biztos feküdtél már egy fa alatt, és bámultad a leveleket.. Ugye megvan az az érzés? Nem sok ettől megnyugtatóbb dolog van. Őszintén receptre írnám fel mindenkinek a természetben való időtöltést.

A tavalyihoz hasonlóan idén is kiépített kemping volt minden helyszínen, gyönyörű környezetben tölthettük a túra utáni órákat, ahol nemcsak elcsendesedni, de felébredni is fantasztikus volt! 

Idén csak az egyikünk túrazsákját sikerült lemérni a nagy sietségben. Itthon pakolás közben még mértem (2. hátizsák), 4.6 kg volt, víz, derékalj, hálózsák, sátorcövekek és a rudak nélkül. Szerintem olyan 7-8 kg-ra csúszhatott fel mindennel együtt, tavaly is akörül volt, csak akkor víz nélkül. A súlyba természetesen azok a ruhák, amiket az első napon viseltünk nem tartoznak bele, de a listába azokat is felírtam.

1. túrahátizsák 13,6 kg (vízzel, tavaly 13,73 víz nélkül) 

  • sátor (rudak és cövekek nélkül)
  • hálózsák
  • derékalj
  • 1 pár túra bot
  • Keb rövidnadrág
  • Karl Pro Zip-off nadrág
  • Hydratic Jacket
  • 5 db technikai póló
  • Abisco hosszujjú
  • fürdőnadrág
  • 5 pár zokni / alsónemű
  • papucs
  • eső poncsó
  • esővédő huzat
  • fejlámpa
  • gázfőző és gázpalack
  • 2 kulacs (1L/800ml) 
  • fém bögre
  • powerbank
  • töltők
  • étkészlet
  • 1 tekercs wc papír
  • izotóniás italpor
  • váltócipő
  • felfújható párna

2. túrahátizsák (tavaly 8,4 kg volt víz nélkül, de akkor nehezebb ruhákat vittem magammal)

  • hálózsák
  • derékalj
  • cövek, sátorrudak
  • esőkabát
  • esővédő huzat
  • törölköző
  • papucs
  • 1 pár túrabot
  • Abisko Tights rövidnadrág
  • High Coast Trail rövidnadrág
  • Abisko Trekking Tights Pro hosszúnadrág
  • High Coast széldzseki
  • 1 polár hosszúujjú
  • 5 db sportmelltartó 
  • 5 pár zokni / alsónemű
  • 5 db trikó
  • 1 db póló, rövidnadrág / hosszúnadrág  (alváshoz)
  • kulacs (1L)
  • fémbögre
  • 1 tekercs wc papír 
  • szúnyog és kullancs riasztó
  • nedves törlőkendő
  • kábelek
  • fésű
  • felfújható párna

neszeszer (Ákos cuccai is nálam voltak):

  • 2 fogkefe
  • fogkrém
  • 2 tusfürdő
  • csipesz
  • olló
  • fájdalomcsillapító
  • ragtapasz
  • 2 dezodor

Amit idén nem vittünk, de a társaink igen: kávé, vízhólyag tapasz

Az én táskám súlyán egyébként bőven lehetne még csökkenteni, de úgy voltam vele, hogy igazából az első két túránkon is megbirkóztam ezzel a súllyal (ami másokéhoz képest kifejezetten kevés), így inkább legyen nálam minden, minthogy ne.. 🙂

Azért leírom, mik voltak azok, amiket feleslegesen vittem:

  • Mint látszik három rövidnadrágot vittem, ebből kettőt túrához, egyet alváshoz. Bőven elég lett volna csak egy a túrához.
  • Trikóból bár mind volt rajtam, de három is elég lett volna, ha mostam volna.
  • Sportmelltartónál szintén ez a helyzet.
  • Nedves törlőkendő, olló, fésű, csipesz, de ezek azért jó, ha vannak. 

A leírtakon kívül természetesen volt nálunk túrabakancs, napszemüveg, bicska és baseball sapka is, melyek mindegyike elengedhetetlen egy Vándortúrán. Pro tipp: napszemüvegből érdemes világosabb lencséjűt vinni. 

Ugyan mi szerencsésen elkerültük az esőt, de voltak, akik nagyon megáztak, ebből kifolyólag jövőre valószínűleg én is viszek magammal egy plusz váltócipőt. Illetve az első túránk volt, amire vittünk magunkkal párnát, az egyik legjobb döntés volt!

Tavaly már felavattam a Fjällräven Abisko Trekking Tights Pro nadrágját, erről itt olvashattok bővebben. Idén az Abisko Short Tights-ot próbáltam ki a túrán, ami az előbbihez hasonlóan fantasztikusan állta a sarat. Egyszerű, letisztult és ahogy a márka többi darabjainál már megtapasztalhattuk, ebből is csodás színek vannak. Rugalmas anyagának köszönhetően a túra alatt teljes mozgásszabadságot biztosított és a nehéz terepen sem csúszkált el, intenzív hegymenet közben is kényelmes volt. Nagyon jól elvezette a nedvességet, az oldalzsebekért pedig különösen hálás voltam. Kényelmesen elfért benne a telefon, és a nagyobb lépések közben sem zavart. Pluszpont, hogy nemcsak magas derékrésszel rendelkezik, de belső húzózsinór is található benne. Bár a Fjällräven hivatalos oldalán egynapos túrákhoz ajánlják, és ugyan én is vittem másik rövidnadrágot, de az 5 napos túra során végig ezt viseltem, mert egyáltalán nem nedvesedett át az anyag. Bátran tudom ajánlani túrázáshoz, biciklizéshez, de ruha vagy szoknya alá is praktikus választás lehet.

Ákos véleményét is itt hagyom nektek a Fjällräven Keb rövidnadrágjáról:

Most én új kedvenc nadrágot találtam. Ugyanis a Keb Shorts brutálisan jól teljesített. Tényleg konkrétan mindennap ebbe voltam, ami azt jelenti, hogy nemcsak a 100 km-t, hanem reggel is ebben bontottam a sátrat, és délután ebben is állítottam fel. Szóval nem 100, hanem inkább 130 km-t raktam bele. Nem csúszkált a hátizsák alatt, nem csúszott fel, zseniális a zsebkialakítás, és az is menő volt, hogy konkrétan alig látszik rajta a használat! Mondjuk ez nem meglepő, hiszen egy professzionális túranadrágról van szó. Azonban az, ahogy a sztreccs- és G-1000 Eco anyagból készült rétegek váltakoznak, az fantasztikus. Szóval, ha kellemes szabású, tartós, klasszikus darabot keresel, amely maximális mozgásszabadságot ad a hegyekben, akkor ez a neked való!

Azt már feljebb említettem, hogy – ami engem illet – a bükki túra az első helyre került a maga felfoghatatlan szépségével. Tudom, hogy sokan imádják a Balaton-felvidéket, és én sem tagadhatom, hogy nagyon szép, de számomra nagyon alulmarad az idei túrával szemben. Mutatok is néhány képet, hogy jobban megértsétek, miért rabolta el ennyire a szívemet ez a tájegység. 

Ugye, milyen gyönyörű? 

Az idei évünk több szempontból is kimerítő volt, mind lelkileg, mind fizikailag, ezen pedig még az sem segített, hogy ebben az évben is sokat utaztuk. Nem tudom, hogy mikor szántam utoljára ennyi időt magamra, a saját hogylétemre és a gondolataimra. A 2024-es Fjällräven Vándortúra olyan volt számomra, mint a levegő, amit az utóbbi időben elfelejtettem venni. A nap végén nemcsak a hátizsákot vettem le magamról, hanem minden egyes súlyt, amit az elmúlt időszakban magamra pakoltam. 

Számtalan dolgot köszönhetek a Fjällräven Vándortúrának, többek között kimozdított a komfortzónámból, visszaadta a bizalmam az emberekben, barátokat, rengeteg nevetést, hihetetlen élményeket és hogy megtanított arra, sokkal többre vagyok képes, mint gondolnám. Végtelenül hálás vagyok mindezért!  

Mit adott nekem a 2024-es Fjällräven Vándortúra? Végtelen boldogságot, energiát és nyugalmat. Köszönöm!

Ákos beszámolóját már megtaláljátok a YouTube-on:

 

Ajánlott cikkek