Az utazás és az evés-ivás mellett igyekszünk sok időt tölteni a szabadban. Tavaly augusztusban a Fjallraven Vándortúrán jártuk le a lábunkat, ami az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb élménye volt a számunkra. Nemcsak azért, mert mi is odáig vagyunk a Balaton-felvidékért, hanem azért is, mert rengeteget tanulhattunk magunkról, miközben a saját határainkat feszegettük.
Ezek után talán senkinek sem okoz nagy meglepetést, hogy újabb fába vágtuk a fejszénket: egy három napos vízitúrán vettünk részt a Fjallraven jóvoltából.
Szerdán délután csoportosan indultunk el az úti célunk felé, ami nem volt más, mint Tésa. Maga a vízitúra teljesen nomád körülmények között zajlott az Ipoly mentén, így miután megérkeztünk egy rövid bemutatkozás után nem volt más dolgunk, minthogy felállítsuk a sátrunkat. Ezt követően jó hangulatban, tábortűz mellett zajlott a nap további része. Este elkészítettük a vacsoránkat és még palacsintát is sütöttünk a tűzön!
Bizony, jól olvastad: palacsintát.
Lehet ez csak számunkra volt meglepetés, de ha még te sem próbáltál hasonlót, ne hagyd ki, egészen új élményt tud nyújtani.
Éjszaka az Ipoly mellett!
A másnap reggeli készülődés nagy izgalmak között zajlott, ugyanis az igazsághoz hozzátartozik, hogy kettőnk közül, csak az egyikünknek van hasonló evezési tapasztalata, az enyém nagyjából kimerül az időnkénti balatoni supozásban. A reggelink elkészítése után vízre tettük a kenukat, majd elindultunk következő úti célunk, Ipolytölgyes felé. Az Ipoly fantasztikus látványt nyújtott, egészen megnyugtató élmény volt evezni ezen a vadregényes folyón. A vadkempingbe érkezésünk után egy nagyon hasznos BUSHCRAFT oktatásban volt részünk Tanki jóvoltából, bátran tudjuk ajánlani nektek a YouTube-csatornáját is.
A bemutató után elkészítettük a vacsoránkat, az előző naphoz hasonlóan ez az este is jó hangulatban telt, és azt kell, hogy mondjam, senkit sem kellett altatni.
Péntek reggel már magabiztosabban indultunk útnak a kenukkal, a csütörtöki naphoz hasonlóan ezen a napon sem volt hiány akadályokból az Ipolyon, amely így már az egyik kedvenc helyünk lett. Több hódgátat is meg kellett kerülni, egy kisebb rőzsegáttal gyűlt meg jobban a bajunk, de végül sikeresen vettük az akadályokat. Fáradtan, rengeteg új élménnyel gazdagodva érkeztünk meg Szobra, ahonnan már hazafelé vezetett az utunk.
Egészen egyedülálló élményben volt részünk ebben a három napban, bátran tudjuk nektek is ajánlani, hogy próbáljátok ki!
Ha kedvet kaptatok az evezéshez, ne felejtsetek el naptejet használni!
